Városlista
2024. május 1, szerda - Fülöp

Hírek

2014. Május 27. 17:39, kedd | Belföld
Forrás: MTI

Ab: alkotmányellenes a munka törvénykönyvének kismamákra vonatkozó egyik rendelkezése

Ab: alkotmányellenes a munka törvénykönyvének kismamákra vonatkozó egyik rendelkezése

Alaptörvény-ellenes a munka törvénykönyvének (Mt.) az a rendelkezése, amely szerint a várandós nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról még a felmondás közlése előtt beszámolt munkáltatójának - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab), és keddi határozatával megsemmisítette a kifogásolt rendelkezést.

Az ombudsman indítványára indult eljárásban az Ab megállapította, hogy a gyermekvállalás szándéka, az ennek érdekében vállalt emberi reprodukciós eljárással - lombikbébiprogrammal - összefüggő kezelés, illetve az ennek eredményeként vagy természetes úton bekövetkezett várandósság mindaddig, amíg annak nincsenek külső jelei, a gyermeket vállaló nő magán- vagy intimszférájába tartozó körülmény, és mint ilyen, ki van zárva minden állami beavatkozás alól. Az erre vonatkozó adatoknak a munkáltató részére történő kötelező kiszolgáltatásának törvényi előírása a magánszférába való beavatkozás.
Az Ab indoklása kitér arra, hogy az adatszolgáltatás a munkaadó és a munkavállaló alá- és fölérendeltségen alapuló viszonyához kapcsolódik és - bár a munkáltató látszólag a munkavállaló hozzájárulásával nyer bepillantást a magánszférájába - az nyilvánvaló módon nem önkéntes.
Az Ab hangsúlyozta: a felmondási védelem arra irányul, hogy a munkaviszonyból származó fő kötelezettség, a munkavégzés teljesítésében való időleges, a munkavállaló önhibáján kívüli okok miatti akadályoztatás ne vezethessen ahhoz, hogy az érintettek elvesztik munkájukat, illetve hogy az ettől való félelem ne befolyásolja a nőket a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseik meghozatalánál.
Az Ab indoklása kitér arra is, hogy a bírói gyakorlat szerint ha a munkavállaló nem tudott várandósságáról felmondásának közlésekor, annak utólagos megállapítása azt jelenti, hogy a felmondás jogellenes. A felmondás közlésekor fennálló terhesség a munkavállaló és a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat jelent. Ezért ha a munkavállaló a rendes felmondáskor nem tudott terhességéről, ezt követően még a felmondási tilalom alapján jogszerűen kérheti az intézkedés jogellenességének megállapítását. A várandósság első időszakában a nők nemegyszer maguk sem tudnak a várandósságukról. Az Mt. azonban attól függetlenül ír elő "a felmondás közlését megelőző" tájékoztatási kötelezettséget, hogy a munkavállaló nő tudomás szerzett-e a felmondási védelemre okot adó állapotáról.
"A jogalkotó azon munkavállalók számára, akik még nem szereztek tudomást a várandósságukról, lehetetlen feltételt szab a felmondási védelem érvényesítéséhez", ami az érintettek hátrányos megkülönböztetésével járt - áll az Ab indoklásában.
Az Ab kifejtette, hogy bár az állam alapvetően szabadságot élvez abban, milyen módon biztosítja a gyermeket vállaló nőknek a többletvédelmet a munka világában, a többletvédelem feltételei nem vezethetnek a munkavállaló alapjogainak szükségtelen és aránytalan korlátozásához. A magánszférába tartozó adatokról való tájékoztatás jelen esetben csak akkor szükséges, ha a felmondási védelem érvényesítése szempontjából releváns esemény, vagyis a felmondás közlése bekövetkezik. Ezzel szemben a kifogásolt rendelkezés alapján a munkavállaló arra kényszerülne, hogy a reprodukciós eljárás megkezdése napján, illetve a várandósságról való tudomásszerzést követően haladéktalanul megadja a munkáltatónak a felmondási védelem érvényesítéséhez előírt tájékoztatást.
Az Ab szerint az Mt. támadott rendelkezése alaptörvény-ellenesen korlátozza a gyermeket vállaló nők magánélethez és emberi méltósághoz való jogát, ezért azt megsemmisítette.
Az Ab arra is felhívta a jogalkotó figyelmét, hogy a közszférában dolgozókra vonatkozó szabályozást is tekintse át, és mindazokban az esetekben, amelyekben a megsemmisített rendelkezéssel azonos tartalmú előírás található, szüntesse meg az alaptörvény-ellenességet.
A határozat rendelkező részével mind a 15 alkotmánybíró egyetértett, Juhász Imre, Salamon László és Pokol Béla azonban párhuzamos indoklásában kifogásolta, hogy az Ab indoklásában a közszférában dolgozókra vonatkozóan is előírta a jogalkotónak az alaptörvény-elleneség megszüntetését.
A határozat az Ab honlapján olvasható.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 01. 09:19, szerda | Belföld

20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz

Hosszú évek után teljesült a magyarok vágya, most mégis sokan szkeptikusan a csatlakozás helyességét illetően.

2024. Április 30. 13:36, kedd | Belföld

1,7 százalékkal nőtt a GDP

A bruttó hazai termék (GDP), a gazdaság teljesítménye 2024 első negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden első becslése alapján.

2024. Április 30. 08:30, kedd | Belföld

MÁV-Volán: május 1-jén ünnepnapi menetrend szerint közlekednek a vonatok

Május elsején a vonatok az ünnepnapi menetrend szerint közlekednek, másnap már a megszokott munkanapi menetrend érvényes - tudatta a MÁV Zrt. kedden az MTI-vel.

2024. Április 30. 08:28, kedd | Belföld

Maruzsa Zoltán: cél a köznevelés digitalizációja

A kormány ebben a ciklusban a magyar köznevelés digitalizációját tűzte ki célul - jelentette ki a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára hétfőn Szolnokon.