Az alapvetően az agrárium és az élelmiszeripar számára szakembereket képző Széchenyi István Egyetem 202 éves Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara március 20-án bezárta kapuit a hallgatók előtt. A járvány csillapodásával azonban véget ért a távoktatás és Mosonmagyaróváron is megkezdődhetett a vizsgaidőszak.

A leendő mérnökök bizonyára jól fel tudtak készülni „homeschool” formában is az elméleti ismeretanyagból. De milyen lehetett a távlabor és a szabadföldi távművelés?

• Ezt még mi sem tudtuk megoldani, így a gyakorlatokat júliusra, augusztusra halasztottuk. A vizsgaidőszak azonban valóban megkezdődött, amit a körülményekre való tekintettel két héttel, július 11-ig meghosszabbítottunk.

Az alsó és középfokú oktatásban sok a döccenő és a közbenső értékelések szerint az otthontanulás hatékonyságával is van némi gond. Nálatok minden simán ment?

• Bár Győrben sok tapasztalatot gyűjtöttem a távoktatás terén, azért nálunk is komoly erőfeszítést igényelt ez az oktatók és a diákok részéről is. Mivel nem volt visszakérdezési lehetőség, nekünk is részletgazdagabban kellett elkészíteni a felkészítő anyagokat, előtérbe került a hallgatói belső motiváció, az önállóság és a szorgalom.

És persze az ellenőrzés sem volt igazi…

• Mind minden, a számonkérés is online felületen történt. Az otthoni segédeszközök használatát ugyan nem lehetett kizárni, de a rendelkezési idő korlátozásával némiképpen el tudtuk érni, hogy önálló és értékelhető dolgozatok szülessenek.

Ebben a különös időszakban tudott egyáltalán működni a hallgatói érdekvédelem?

• Természetesen, noha a kapcsolattartás alapvetően a virtuális térre tevődött át. A távoktatás, a vizsgaidőszak, az államvizsga, a betervezett hallgatói rendezvények, köztük a ballagás is mind-mind egyeztetendő témák voltak.

Ha már a ballagást említetted, az utolsó évesek egyetemtől, várostól való búcsúja, a valétálás igazi városi esemény. Most ez is kútba esik?

• Éppen tavaly döntöttünk úgy, hogy ezentúl május helyett októberben lesz. Nálunk a képzés 3 és fél éves, de a hallgatók már a 6. félév végén elballagtak, pedig akkor még egy félévük hátravolt. Ezzel a változtatással a ballagás tényleg a búcsú ünnepe lesz.

Ha lesz!

• Úgy készülünk, hogy szeptemberben normális mederben folytathatjuk az oktatást.

Te is mindvégig „homeoffice” dolgoztál és otthonról irányítottad a kari munkát is?

• Ezt nem lehetett száz százalékban megvalósítani. Hetente egyszer-kétszer be kellett mennem, foglalkozni a postával, a halaszthatatlan ügyekkel, és aláírni a dokumentumokat. A diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kötelezettség eltörlésével ugyanis több száz elfekvő diplomát kell most átadnunk.

Hogy élted meg ezt a két hónapot, mint magánember?

• Jaj, azt nagyon nehezen! Nem találkozhattam a gyerekeimmel, nem ölelhettem meg az unokáimat. Hiányoztak a barátaim, a beszélgetések és nem járhattam el táncolni sem. A magánéletben és a munkámban is az emberek hiányoztak, a személyes kapcsolatok. Így minden sokkal nehezebb volt, körülményesebb, több időt igénylő, ami testileg és lelkileg is többet vett ki az emberből. Most talán már helyre áll a rend…

Vizsy Ferenc