Az így tartott állatok kis időn belül hőgutát kaphatnak, és el is pusztulhatnak.

A kutya önszántából, a nagy melegben soha nem mozogna a tűző napon. Ha mégis ezt kell tennie, akkor tudnunk kell, hogy mindezt nehezebben viselik a nagyobb testű, sötét színű kutyák, mint a kisebb testű, világos színűek. A kutya nem tud izzadni, ami komoly nehézséget okoz számára, mert pusztán a lihegéssel történő hővesztés sokszor nem elegendő, ilyenkor az állat keresi a hűvös helyet, padlót, amire ráfeküdve hűtheti magát.

A napon leparkolt autó belseje hamar hatvan – hetven (!) fokosra is felhevülhet. Ha állatunk is velünk utazik, még véletlenül se hagyjuk a leparkolt gépjárműben.

Fontos, hogy a sétáltatás időzítéséhez a kutya szempontjait is figyelembe vegyük. Gondoljunk csak bele, hogy különösen városi környezetben milyen lehet kora délután a tűző napon mezítláb sétálni a forró aszfalton, ahol ráadásul az alsó légréteg szinte vibrál a hőségtől! Ha lehet, kora reggel vagy az esti órákban vigyük kedvencünket hosszabb sétára. Napközben a legrövidebb úton árnyékos, füves területre vezessük kedvencünket, hogy elkerüljük a túlhevülését! Ilyenkor nem árt, ha friss vizet és egy ivótálat is magunkkal viszünk.

A nagy nyári kánikulát könnyebben átvészelik házikedvenceink, ha hűvös helyen készítünk fekhelyet számukra. Fontos a napjában többször újratöltött vizes tál. Ha módunkban áll nedvesítsük be az állat bundáját, úsztassuk, és legfőképp ne kívánjunk tőle "csúcsteljesítményt".

A hőgutával leggyakrabban a rövid fejű kutyáknál találkozhatunk (lapos orr, kidülledő szemek jellemzik, ilyenek pl. a boxerek, a fekete orrú mopszok, a pekingi palotapincsik, stb.), ha az állat meleg és nedves környezetben van, és rosszak a szellőztetés körülményei.

Ha látjuk, hogy egy állat intenzíven liheg, a nyelve állandóan kilóg a szájából, színe sötétebb a megszokottnál, az ínye is sötétpiros, remeg és szédeleg, - a baj lehet akár hőtorlódás vagy hőguta is. A kánikulában az oldalán fekvő, intenzíven lihegő, eszméletét vesztett állat rendszerint hőguta áldozata. A gyors folyadékpótlás és az állatorvosi segélykérés életmentő lehet ebben az esetben.

Addig is amíg az állatorvosi beavatkozásra sor kerül, csökkentsük az állat testhőmérsékletét úgy, hogy langyos vízbe tesszük a testét, a fejét kint tartva, csak a fejtetőt vizezve a kezünkkel.

Adhatunk neki Glonium CH5-öt, Carbo Vegetabilis CH5-öt és Aconitum napellus CH5-öt, mindegyik szerből öt percenként 2-5 szemet az állat testméretétől függően egyszerre kevés vízben feloldva (összesen legfeljebb 5-6 alkalommal, ill. amíg nem látjuk, hogy az állat jobban van.)

Eszméletvesztés esetén egészítsük ki a kezelést a következő szerrel: Opium CH9 5 golyó (a golyócskákat kevés vízben kell feloldani, és az oldatot a kutya szájába csepegtetni.

Ha a tünetek nem javulnak vagy súlyosbodnak, feltétlenül állatorvosi segítségre van szükség!