A hamarosan bekövetkezett rendszerváltás után az állam és a város között per tárgyát képezte a gyűjtemény tulajdonlása. Az eljárás 1999-ben záródott le, melyben a bíróság a Lajta-parti település javára döntött. Így került véglegesen Mosonmagyaróvár tulajdonába a kollekció, ami a hazai gyűjtemények egyik legrangosabbjának számít. A képzőművészeti válogatás olajfestményekből, akvarellekből, tusrajzokból tevődik össze, s a magyar festészet legkiválóbb alkotóinak műveit tartalmazza a reformkortól az 1930-as évekig. Megtalálhatók benne Gyurkovics Károly (a gyűjtő nagyatyja), Barabás Miklós, Borsos József, Sterió Károly, Broczky Károly és Sándor, Markó Károly, Zichy Mihály, Lotz Károly, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Munkácsy, Mednyánszky, Szinyei Merse Pál, Glatz Oszkár, Ripp Rónai József, Gulácsy Lajos, Aba-Novák Vilmos, Domanovszky Endre és sok kiválóság alkotásai. A porcelánok sorában úgynevezett „altwien", azaz régi bécsi darabok, valamint jelentős európai különlegességek vannak. Mindegyikük a Cselley-ház állandó kiállításán tekinthető meg.
A családi értékek sorsáról tudott az orvos unokaöccse, a tavaly elhunyt Gyurkovics Tibor költő, író is, aki korábban azzal kereste meg az önkormányzatot, hogy szeretné egy helyen tudni nagybátyja, valamint az ő életében összegyűlt alkotásokat. Az egyesítés kapcsán kezdődött tárgyalások azonban a költő halálával megszakadtak, és csak most, a hagyatéki eljárás befejeztével folytatódhattak, amikor az özvegy, és a művész négy lánya is fenntartotta eladási szándékát.

Az egyezséget december 21-én dr. Nagy István alpolgármester, dr. Németh Andrea aljegyző és Szentkuti Károly múzeumigazgató, valamint az érintett családtagok írták alá Budapesten. A szóban forgó 131 alkotás, vagyis a költő, író élete során összegyűlt művészeti kollekció jelentős értéket képvisel, hisz a 20. századi kortárs festőktől, szobrászoktól őriz egyedi darabokat, s jelentős részük egykori tulajdonosuk életéhez köthető. Tiszteletére egyébként már ez év szeptemberében megnyílt egy időszaki kiállítás a Hansági Múzeumban „Gyurkovics Tibor a költő" címmel.

 

A most létrejött szerződés azonban a jövőre nézve is fontos útmutatást ad. E szerint 2011 decemberében a költő születésének 80. évfordulóján a Cselley-ház 45 négyzetméteres földszinti termében hoznák létre Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas költő, író emlékszobáját, ahol bemutatnák életútját és munkásságát. A zárt kapualj bekapcsolásával berendeznék az úgynevezett „Gyurkovics szalon"-t. Az író, költő dolgozószobájának kialakítása lehetőséget teremtene interaktív múzeumpedagógiai foglalkozásokra, színpadi műveinek bemutatására, valamint a róla készült portréfilmek levetítésére. A helyiséget az irodalomkedvelők társalgási színterének is szánnák, ahol népszerűsítenék a kortárs irodalmat is.
Az emlékszoba Magyarország olyan különleges irodalmi pontja lenne, ahol a két kiváló Gyurkovics szellemi hagyatéka - vagyis dr. Gyurkovich Tibor orvos nemzetközi hírű állandó kiállításon látható képzőművészeti gyűjteménye, valamint Gyurkovics Tibor írói, költői tevékenysége - a képzőművészet és az irodalom egymásra hatását is remekül példázná. Májustól szeptemberig az emlékszoba melletti utcára nyitott zárt kapubejárat kiválóan alkalmas kisebb tárlatok megrendezésére, múzeumi árusítópult működtetésére. A Cselley-ház belső udvara a nyári időszakban, az épület nagyterme pedig a télen adhat helyet kamarakoncertek, irodalmi, színházi előadások megtartásának.
A Gyurkovics szalon nem más, mint egy újabb közösségi tér, irodalmi kávéház, ahol a művészeteket szerető, a művészetek iránt érdeklődő közönség kötetlenül beszélgethet egymással. Egy többnyelvű, érintőképernyős információs pult segítségével a külföldi látogató pedig kiegészítő információkat kaphat Magyarország és a térség művészeti életéről, s megtekinthet színházi produkciókat. A szalon kiállítási tere igény szerint bővíthető az emlékszobával összeköttetésben lévő lapidárium felé.