Magyarországon régóta májusban van az adóbevallás határideje, amikoris rendelkezni lehet a személyi jövedelemadónk 1%-áról is. Évről évre sajnos bent ragad az odaítélhető pénzeknek a fele, amelynek oka az érdektelenség vagy a bizalmatlanság lehet. Ez ellen próbál fellépni az Adóm az adóm kampány – mondja az egyik ötletgazda, Ágoston László, a Kreater Társadalmi Innovációs Ügynökség vezetője. Szerinte rendszerszintű problémával állunk szemben, amelyre rendszerszintű válasz szükséges.

Magyarországon 1997 óta rendelkezhetnek az adófizető állampolgárok személyi jövedelemadójuk 2 százalékáról, amely közül az egyiket civil szervezeteknek is ajánlhatnák. A probléma, hogy ezen felajánlásoknak a fele történik csak ,meg, a másik fele, amely több mint 10 milliárd forintot jelent, bent ragad. “Egy mozgalmat szeretnénk elindítani. A célunk az, hogy egy intim viszonyból elmozduljunk abba az irányba, hogy az emberek legyenek büszkék arra, hogy kinek adják az 1%-ukat, osszák azt meg a környzetükkel” – magyarázza a kezdeményezés célját az ötletgazda. A fő probléma szerinte, hogy aránytalanul osztódnak el a pénzek, hiszen rengeteg olyan hiteles szakmai munkát végző szervezet van, akik nem tudják felvenni a versenyt azokkal, akiknek külön keretük van a hirdetésekre.

A kampány közösségi úton két irányban indult el: magánemberek és cégek felé. A cél az lenne, hogy az emberek tudatosabbá váljanak, vagy ha negatív tapasztalatuk van a felajánlás kapcsán, akkor azt pozitívra cserélhessék. Az elsődleges platformja a kampánynak a Facebook, ahol már több mint száz cég csatlakozott is az elmúlt szűk hónapban a kezdeményezéshez. “Azt sem tartjuk jónak, hogy évente ez a néhány hét áll rendelkezésre arra, hogy az állampolgárok információt kapjanak egy ilyen fontos döntéshez. Jó lenne ezt az időszakot elnyújtani” – véli Ágoston László. Ezzel párhuzamosan a Városháza parkban rendezvénysorozatot szerveztek, ahol a csatlakozott cégek alkalmazottai eltöltöttek szimbolikusan két munkanapot, amely az éves munkaidejüknek az egy százaléka. Valamint művészeket, celebeket, újságírókat hívtak meg, akik nyugati mintára vallottak színt arról, hogy ők kinek adták adójuk 1%-át és miért fontos számukra az az ügy.

Látványos eredményt egyelőre nem várnak a kampánytól az idei évben, de 2-3 éven belül komoly előrehaladásnak könyvelnék el, ha a 10 milliós bent ragadó összeg 7 millióra csökkenne. “Van több kezdeményezés, amely valamilyen minősítő rendszert dolgoz ki, hogy megkülönböztethetőek legyenek azok a civilek, akik tényleg arra költik a befolyó pénzeket, amit állítanak. Egy olyan felületre is nagy szükség lenne, hogy melyik civil szervezet melyik évben mennyi pénzt kapott, és azt mire költötte” – mondja az ötletgazda. Ennek az alapja már megvalósult, hiszen épül egy olyan közösség, aki szeretne és talán képes is változtatni az általános attitűdön.

A kampány másik ötletgazdája Kriván Gergely volt, a Magyar Gyermekontológusok és Gyermekhematológusok Társaságának elnöke, akik ezen támogatási forma potenciális célpontjaként próbálják hasznosítani tapasztalataikat. “Az elmúlt évben talán sokan látták, hogy mennyire megtépázódott ennek az intézménynek a tekintélye, hiszen olyanok is gyűjtöttek, akik aztán nem arra használták ezeket az összegeket, amire kérték. Tartottunk attól, hogy sokan idén emiatt nem fogják felajánlani” – fejti ki a gyermekorvos. Nagyon fontosnak tartja az átláthatóságot, hogy a támogatásra ítélt magyar adóforintokat tényleg úgy használják fel, hogy az segíteni tudjon. És ez nem csak egy dokumentumban kell megvalósuljon, hanem a való életben; éppen ezért bárkit nyitott ajtók várnak mint a Szent László Kórház csontvelő transzplantációs osztályán, mind pedig a Demeter-házban, amely a transzplantált gyerekek családjait támogatja. “Sokan szerintem nem gondolnak arra, hogy éljenek vele, és van olyan is, aki azt látja, hogy nem megfelelő módon használják fel, csalódottság, bizalmatlanság van benne” – véli Kriván Gergely. Éppen ezért fontos, hogy minél többen oszlassák el a tévhiteket ezen egyszerű, de hatékony és fontos támogatási formáról.