Az államfő a közösségi oldalára feltöltött videóban azt mondta, mivel az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, azaz tartalmi kontroll nem érvényesülhet, így "az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni".

"Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek - jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után - eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje"
- fogalmazott Sulyok Tamás.

Kiemelte, hogy ő az alaptörvényt mindvégig megtartotta, azt meg nem sértette, feladatait annak teljes tiszteletével látta el, hozzátéve, hogy ezért sem tagadta meg az aláírást, amivel jogsértést követett volna el.

A tizenhetedik alkotmánymódosítást az államfő a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte, amely szerinte töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában, és mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság alkotmányos értékein.

"A szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot a demokráciát a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli" - jelentette ki Sulyok Tamás.

A köztársasági elnök annak a véleményének adott hangot, hogy ezzel a döntéssel megszűnik az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam, valamint a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is.
Elmozdítása után "a köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni" - fejtette ki az államfő