Hildesheimi Szent Gotthárd halálának 980., a nevét viselő mosonmagyaróvári templom felszentelésének 350., valamint a szent csontereklyéjének magyaróvári templomban elhelyezésének tizedik évfordulója alkalmából jubileumi évet hirdetett a Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd-plébániatemplom.

A cél, hogy a "kis családokból Isten családját formáljuk, hogy az egy nagy család legyen". Lényege, hogy az emberek ismerjék meg egymást - mondta Bodó Zoltán plébános szerdán az MTI-nek.

Az eseménysorozatban liturgikus és világi programok egyaránt szerepelnek. A megnyitót február 11-én tartják szentmisével, amelyet Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke celebrál. Májusra szeretnék meghívni a hildesheimi püspököt, november 25-ére, a Krisztus Király vasárnapján tartandó záróünnepségre pedig Magyarország apostoli nunciusát.

A kilenc hónap alatt lesz kórustalálkozó, koncert, fotókiállítás, zarándoklat, főzőverseny és keresik majd a plébánia tortáját is. Május 19-én a templom előtti téren családi napot tartanak. A templomról és a kápolnáról olyan régi dokumentumokat és tárgyakat is keresnek majd, amelyekből helytörténeti kiállítást rendezhetnek be, emellett öt részből álló előadássorozatot tartanak a templomról és az ott őrzött ereklyékről.

Szent Gotthárd csontereklyéje jelenleg nem látható a plébániatemplomban, de még idén szeretnének állandó helyet kialakítani neki a kápolnában - mondta Bodó Zoltán, hozzátéve, hogy a mosonmagyaróváriak a középkor óta védőszentjükként tisztelik a szentet.

Az egykori Magyaróvár területén már a 13. században állt egy templom, mellette pedig a Szent László kápolna. A török időkben mindkettő elpusztult. A templomot magyar barokk stílusban építették újjá, 1668-ban szentelték fel.
Szent Gotthárd a németországi niederalteichi bencés apátság apátja volt, később Hildesheim püspöke lett. II. Ince pápa avatta szentté 1131-ben, ő volt az első bajor szent. Kórházat, templomokat, kolostort és zarándokházat építtetett. Róla kapta nevét a Szent Gotthárd-hágó, III. Béla király 1183-ban pedig az ő oltalma alá helyezte a mai Szentgotthárdon alapított ciszterci kolostort.

A plébániatemplomban őrzik még két ókeresztény vértanú, Szent Krisztina és Augustus ereklyéit, amelyeket Habsburg Mária Krisztina főhercegnő és Albert Kázmér szász-tescheni herceg kapott jegyajándékként VI. Pius pápától.