Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a gyermekek online biztonságáról szóló uniós bizottsági jelentés bemutatásakor hétfőn.

Ursula von der Leyen közölte, a jelentés szerint Európában a fiatalok napi négy-hat órát töltenek képernyő előtt. Csaknem 60 százalékuk tapasztalt már érzelmi vagy pszichoszociális problémákat az online jelenlét hatására.

Következményei: alvászavar, depresszió, szorongás, zaklatás, káros tartalmaknak való kitettség. Mindez akkor, amikor a gyerekek agya még fejlődésben van, amikor a legkiszolgáltatottabbak
- hívta fel a figyelmet a német politikus.

"A jelen legnagyobb kihívása, hogyan védhetjük meg gyerekeinket az online térben, hogyan teremthetünk új normát a jövő online világában" - fogalmazott.

Szavai szerint a kérdés már nem az, hogy a gyerekek kockázatnak vannak-e kitéve a képernyő előtt, hanem az, hogy mi tehető meg a gyerekek biztonságáért az online térben. Az egyik eszköz erre az EU korhatárellenőrző alkalmazása, mely könnyen használható és biztosítja az adatvédelmet. Ezzel az alkalmazással "visszaadjuk az irányítást a szülők kezébe"
- fogalmazott von der Leyen.

Az uniós bizottság elnöke kijelentette: a közösségi média esetében a jelentés azt mondja, hogy számít az időzítés, az, hogy milyen korban fogyaszthat online tartalmakat egy fiatal. A kisgyermeket egyáltalán nem szabad képernyő elé ültetni, és hagyni, hogy hároméves kor alatt digitális tartalommal találkozzon. A gyerekek csak szülői, gondozói vagy tanári felügyelet mellett, és korlátozott ideig érintkezhetnek a közösségi médiával - hívta fel a figyelmet.

A gyerekeknek játékra van szükségük személyes kapcsolatokon keresztül, barátságok megkötésére, időre a saját identitásuk, személyiségük kialakítására, mielőtt egy algoritmus formálja őket - jelentette ki.

"Ha meg akarjuk védeni a gyermekkort, ott kell kezdenünk, ahol a legnagyobbak a kockázatok" - fogalmazott von der Leyen, majd kifejtette: meg kell vizsgálni, hogy milyen típusú platformok károsak a gyerekekre. A jelentés szerint ezek közé főként a közösségi média felületei tartoznak, de más, az adott korosztálynak nem megfelelő és függőséget okozó funkciókkal rendelkező szolgáltatások is - magyarázta.

Fontolóra kell venni a különböző korosztályok számára a fokozatos és szakaszos hozzáférés biztosítását, mert - mint kiemelte - ha a gyermekkor egyszer elmúlt, nem lehet visszahozni.

Az uniós bizottság elnöke egy, a brüsszeli testület megrendelésére készített és hétfőn közzétett Eurobarométer-felmérésre hívta fel a figyelmet, amely szerint az európaiakat aggasztják a gyerekeket a közösségi médiában fenyegető kockázatok.

A megkérdezettek 71 százalékát aggasztja az internetes megfélemlítés és a zaklatás, 70 százalékát az online csábítástól és a szexuális kizsákmányolástól való félem, 69 százalékát az olyan káros tartalmaknak való kitettség, mint az erőszak, az önkárosítás vagy a szélsőségesség. Szintén 69 százalék azok aránya, akik a gyerekek személyes adataival való visszaélés miatt aggódnak. A válaszadók 64 százaléka aggódik továbbá annak kockázata miatt, hogy a gyermekeket illegális tevékenységekre toborozzák.

Az európaiak 63 százaléka szeretné, ha az uniós szabályok életkor szerint korlátoznák a gyermekek hozzáférését a közösségi médiához, akár egy bizonyos életkor alatti teljes tilalom (36 százalék), akár késleltetett hozzáférés (27 százalék) révén.

A megkérdezettek kiemelt prioritásként jelölték meg a hamis vagy félrevezető információk kezelését: szigorúbb szankciókat tartanának helyesnek az illegális online tartalmakra (44 százalék) és szigorúbb szabályokat a platformokra (40 százalék) vonatkozóan.

Fontosnak tartják továbbá a mesterséges intelligencia által létrehozott vagy manipulált tartalmak egyértelmű megjelölését (38 százalék), valamint a médiával kapocslatos ismeretekbe és a független tényellenőrzésbe történő nagyobb beruházást (29 százalék) - derült ki a felmérésből.