A jelenleg hatályos szabályok is előírják, hogy a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét csak akkor térítheti meg a károsultnak a biztosító, ha a bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, és megfelel a számvitelről szóló törvény előírásainak. A mostani szabályozás azonban megengedi azt is, hogy a károsult ne nyújtson be számlát a javításról. Ebben az esetben a biztosító a gépjárműben keletkezett kár nettó összegét fizeti meg az autótulajdonosoknak.

Az elfogadott módosító javaslat bevezeti a gazdasági totálkár fogalmát. Erről abban az esetben beszélhetünk, ha a káresemény következtében sérült jármű megjavíttatása gazdaságilag nem racionális, mert a számlával igazolható javítási költségek elérnék vagy meghaladnák a kárkori érték (a jármű balesetkori forgalmi értéke) 80 százalékát. Amennyiben a gépjárműben keletkezett kár olyan mértékű, hogy lehetetlen megjavítani (műszaki totálkár) vagy gazdasági totálkár esetén a biztosító a kárkori érték legalább 80 százalékát köteles megtéríteni a károsultnak.

Az Országgyűlés költségvetési és számvevőszéki bizottsága szerint a módosítás elsődleges célja az, hogy a szakmai szervezetek tapasztalatait is beépítve az állam hatékonyabban léphessen fel az illegális javítóműhelyekkel szemben. A bizottság meglátása szerint visszaszorítja a számla nélkül, olcsóbban, ám többnyire illegálisan és megkérdőjelezhető szakmai minőséggel dolgozó javítóműhelyeket az, hogy jövőre ténylegesen csak számla ellenében téríthetik meg a biztosítók a javítási költségeket. A szigorítás emellett azt is biztosítaná, hogy csak olyan járművek kerüljenek vissza a forgalomba, amelyeket igazolt szakmai kompetenciákkal rendelkező, legálisan működő, adófizető, bejelentett munkáltatókat foglalkoztató műhelyekben javítottak meg.

Becslések szerint megközelítően 40 ezerre tehető jelenleg Magyarországon a feketén dolgozó autójavító műhelyek száma. A sufniszervizek jelentős hasznot húznak abból, hogy a biztosítók számla nélkül is megfizetik a kárt, még akkor is, ha ebben az esetben csak az áfa nélküli összeget térítik meg.

Az igazán nagy bevételt a szervizekben történő kisebb-nagyobb csalások, trükkök, illetve a színlelt káresemények hozzák a feketeműhelyek konyhájára. A számla alapján történő kárkifizetéssel sem lehet teljesen kiküszöbölni annak a lehetőségét például, hogy a szerviz eredeti alkatrészek beépítését tüntesse fel a bizonylaton, miközben utángyártott vagy bontott alkatrészt használ fel a javításkor. Biztosító társaságok tapasztalatai szerint nem ritka az olyan csalás sem, amikor sérült alkatrészeket szerelnek fel sértetlen járművekre, majd a kárkifizetés után egyszerűen visszaszerelik a járműre sértetlen elemeket.