A tárcavezető szerint a jelenleg alkalmazott kémiai gyérítés elavult, környezetterhelő és nem kellően hatékony, ezért hosszú távon a célzott biológiai védekezésre kell átállni.

A miniszter közlése szerint Magyarországon jelenleg továbbra is elsősorban kémiai módszerekkel védekeznek a szúnyogok ellen, miközben az Európai Unió legtöbb tagállamában már döntően biológiai gyérítést alkalmaznak. Mint írta, a korábban használt vegyszereknél ezer elpusztított rovarból mindössze egy volt szúnyog, a jelenleg alkalmazott készítmények esetében pedig száz elpusztított rovarból csupán egy szúnyog.

A bejelentés szerint az Élő Környezetért Felelős Minisztérium kiemelt feladata lesz a biológiai szúnyoglárvairtásra való országos átállás megszervezése, valamint a lakosság folyamatos tájékoztatása és bevonása.

Gajdos László arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő években a vízmegtartási programok következtében várhatóan növekedni fog a szúnyogok természetes szaporodóhelyeinek száma, ezért különösen fontos a hatékony és fenntartható védekezési módszerek alkalmazása.

A miniszter szerint egyre nagyobb kihívást jelentenek az Európában, így Magyarországon is megjelenő invazív szúnyogfajok. Ezek többek között olyan betegségek terjesztésében játszhatnak szerepet, amelyek a haszonállatokat, a házi kedvenceket és az embereket is veszélyeztethetik. A példaként említett kórok között szerepel a kéknyelv-betegség, a szívférgesség és a nyugat-nílusi láz.

Szakértők évek óta szorgalmazzák a biológiai szúnyoggyérítés szélesebb körű alkalmazását, amely a szúnyoglárvák célzott irtásával a hasznos rovarok jelentős részét nem károsítja, így a jelenlegi kémiai módszereknél környezetkímélőbb megoldást jelenthet.