Megismerhetjük a sötét oldalát a gabonának, az avokádónak vagy éppen a népgyógyászati berkekben kedvelt fekete bodzának. A lista és a magyarázat abban lehet a segítségünkre, hogy a tudás birtokában ki tudjuk iktatni a veszélyt jelentő összetevőket például főzéssel, vagy éppen elkerüljünk egy túlfűszerezett ételtől való rosszullétet.

A teljes cikk itt olvasható:

http://noitestkultura.com/2012/01/10/veszelyt-rejto-elelmiszerek-1-resz/

A várandós anyák, kisgyermekek és a legyengült szervezetű egyének táplálkozása során érdemes már a „gyanús” ételekkel is megfelelő óvatossággal bánni. Az első részben a növényi eredetű élelmiszerek kerülnek górcső alá.

Avokádó: Többszörösen telítetlen zsírsavjai révén csökkenti a koleszterinszintet, A-, B-, C- és E-vitamint, foszfort, kálciumot, vasat tartalmaz, továbbá niacint is, mely sebgyógyító. Ez eddig kiváló, de: a cukorbetegeknek óvatosan kell fogyasztaniuk, mert a manno-heptulose nevű összetevője gátolja a glikolízist, ami magas vércukorszintet okozhat.

Bambuszrügy: A bambuszrügy a távol-keleti konyha egyik gyakori alapanyaga, nálunk is kapható. Nyersen ne fogyasszuk, mivel kéksav-glikozid tartalma az emésztő- és bélrendszert károsíthatja. Viszont főzéssel, sütéssel ezt a vegyületeket semlegesíteni lehet így fogyaszthatóvá válik. A kovasav tartalma pedig szebbé teszi a hajat, a körmöt, és a bőrt.

Fekete bodza: A bodzaszörp és a bodzatea nagyon népszerű, kedvelt gyógynövény. Teája megfázásos betegségeknél enyhülést hozhat. Ámde jó tudni, hogy a zöld szára, kocsánya, illetve a nyers bogyója mérgező, fogyasztása hányást, gyomorfájdalmat idézhet elő. Szerencsére főzéssel, forrázással nem okoz bajt.

Zöldbab: A nyers zöldbab a bélnyálkahártya gyulladását okozhatja. Főzéssel a problémát okozó vegyület lebomlik.

Burgonya: A burgonya vegyülettel védekezik a rovarok, baktériumok ellen. Ha a burgonyát nedves és világos helyen tároljuk, ez az alkaloida (szolanin) magasabb koncentrációban képződik, s elfogyasztva hasmenést, rosszullétet okozhat. A csírázó burgonyát ne fogyasszuk, a zöld részeket pedig távolítsuk el. Főzéssel, sütéssel a káros anyagok lebomlanak. Kisgyerekes családokban különösen figyeljünk a burgonya felhasználására.

Zöld paradicsom: Az éretlen (vagyis nem a nemesítés miatt zöld, de érett) zöld paradicsom szolanint és tomatint is tartalmaz, mely hasonlóan a zöld burgonyához mérgező. Ez esetben a konyhai eljárás nem segít, csak az éréssel bomlik le a káros anyag. Részletek itt.

Rebarbara, sóska, egres: A rebarbara, a nyers egres és a sóska oxálsavat tartalmaz. Minél zöldebb és érettebb egy szár rebarbara, annál több sav van benne, ezért a pirosas szárakat fogyasszuk. Az oxálsav gyakori és nagy mennyiségben való fogyasztása csontritkuláshoz, reumához vezethet, de kedvez a vese- és epekő kialakulásának. A sóska emellett a műtrágyázott földből elraktározza a nitrátot.

Gabonafélék: A fel nem ismert és kezelt gluténérzékenység (cölokália) komolyan egészségkárosító hatással bír. Ha a gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztása után hasmenést, gyomorpanaszokat észlelünk, járjunk utána, mert megfelelő diéta nélkül pajzsmirigybetegség, csontritkulás és cukorbetegség is kialakulhat.

Fűszerek: Egyes fűszerek az arra érzékeny embereknél allergiát okozhatnak. A mustár szédülést, hányást, sőt akár vesebetegséget is; a zsálya fejfájást, epilepsziás rohamot, szédülést. De talán a legveszélyesebb a szerecsendió, mely hallucinogén anyagot tartalmaz, s 15 grammja már mérgezést okoz. Figyelem! Két szerecsendió egy gyermek számára halálos lehet. A kisgyermekes családban gondosan tároljuk, adagoljuk, nehogy véletlen baleset történjen.

Édesgyökér: Édesítő, ízfokozó szerként használják, például a bocskorszíjban, gyümölcsteában, barna sörben találkozni vele. Köptető, gyomornyálkahártya védő hatása miatt elismer drog, de a magas vérnyomásban szenvedőknek, májbetegeknek, káliumhiányban szenvedőknek és terhesek nem ajánlott.

Mogyoró- és diófélék: A dió- és mogyorófélék a leggyakoribb allergiaokozók közé tartoznak. Egyes embereknél akár már egy kis darabka is életveszélyes lehet. Aki allergiás, ne egyen még azokból a termékekből sem, melyen rajta van, hogy „nyomokban mogyorót, diót, stb. tartalmazhat” vagy ilyet terméket előállító üzemben készült. Megjegyzendő, hogy nemcsak az egyén fogyasztása révén okozhat panaszt, hanem az ún. csókallergiával is számolnia kell.

Chips, instant kávé, corn flakes…: 2002-ben a Stockholmi Egyetem kutatói fedezték fel, hogy egyes szénhidrát tartalmú élelmiszerek 120 Celsius fokon akrilamidot tartalmaznak. Ez a vegyület rákkeltő gyanús. Különösen sok van belőle a chipsben, a reggeliző pehelyben, de a pörkölt és instant kávéban, sőt a kenyérben és a kekszekben is előfordul. Nagy arányban a vékonyra szelt, sötétebb színű burgonya chipsben és az instant kávéban van. Ezen ételek kerülése, illetve a párolás, az alacsony hőfokon való főzés esetén csak kis mértékben kerül szervezetünkbe.

Keserű mandula: Cianid tartalma miatt igen veszélyes, degeneratív idegbetegséget okozhat. Már 12 szem vagy 10 csepp keserűmandula olaj elfogyasztása egy gyermek halálát okozhatja.

Szója: Akinek a szervezete a tejet, babot, hüvelyeseket, a dióféléket, vagy a gabonaféléket nem tűri jól, figyelje meg, hogy mi történik, ha szóját fogyaszt, hiszen nagy eséllyel ezzel is gondjai lehetnek. Míg korábban az egészséges életmód egyik alapkövének tartották, mára inkább a szója negatív hatásairól olvasni. Növényi női nemi hormont tartalmaz, mely gyakori fogyasztás esetén zavarokat okozhat, de a génkezelt változatai (akár közvetlen vagy az ezzel táplált állatok húsát fogyasztva) is aggodalmakra adnak okot. Gyerekek mindenesete ne fogyasszák, hiszen náluk a nemi érést és az immunrendszert megzavarhatja.

A felsorolás célja természetesen nem a pánikkeltés, hanem éppen ellenkezőleg, a tudatos fogyasztóvá válást igyekezünk támogatni. A következőkben az állati eredetű, hasonlóan gondos odafigyelést igénylő élelmiszerek kerülnek górcső alá.